A datolyaszilva télállósága és termeszthetősége Magyarországon
Hazánk éghajlati viszonyai között az ázsiai datolyaszilva (Diospyros kaki), hurma, kakiszilva vagy káki, csak korlátozottan tekinthető télálló növénynek. A fajták és az alanyok hidegtűrése között jelentős eltérések mutatkoznak, ezért termesztésük során körültekintő fajtaválasztásra van szükség.
Az Olaszországból és Görögországból származó, jellemzően lótusz alanyra oltott fák elsősorban enyhébb mikroklímájú területeken termeszthetők biztonságosan. Kedvezőtlen időjárási körülmények között ezek a növények könnyen kifagyhatnak. Ugyanakkor léteznek olyan fajták és alanykombinációk, amelyek jobban bírják a szélsőségesebb klímát is.
Első és legfontosabb tudnivaló:
Minden datolyaszilva fa kisméretű oltványként kezdi életét. E korai fejlődési szakaszban a csemeték jóval érzékenyebbek a hidegre, mint ahogyan az adott fajta felnőttkori tulajdonságai alapján várnánk. Ezt mindig szem előtt kell tartani.
A nyugalmi állapotban tapasztalható hidegtűrés mértéke fajtánként eltérő, általánosságban -16 és -28 °C között mozog. A növény egészségi állapota (pl. legyengült, rossz kondíciójú példányok) ronthatja a fagytűrő képességet.
Diospyros kaki fajták: -16 – -22 °C (fajtától függően)
Hibrid fajták: -22 – -28 °C
Diospyros virginiana fajták: -28 – -31 °C
A tavaszi hidegtűrés szempontjából a legmeghatározóbb tényező az alany típusa. Például a Diospyros virginiana alany ("virgi") később indul meg tavasszal – akár 1-2 héttel később –, ezáltal csökkentve az érzékeny időszak hosszát. Azonban amint megindul a nedvkeringés, a hidegtűrés nagymértékben lecsökken.
A datolyaszilva esetében nem a virágok, hanem általában a rügyek szenvednek fagykárt. A fagyás következtében a növény jellemzően alvórügyekről hajt ki, de ezekből az adott évben nem fejlődik virág – vagyis nem lesz termés. Amennyiben a rügyek már duzzadtak, akár -6 °C is teljes rügyelhalást okozhat.
Súlyosabb esetben a fagy a kéregszövetet is károsíthatja, melynek következtében a fa csak a tőről képes újra hajtani – gyakorlatilag újra kell nevelni.
Lótusz alanyos ázsiai fajták csak olyan helyeken termeszthetők eredményesen, ahol a mikroklíma kellően enyhe.
Lejtős domborzat: segíti a hideg levegő elfolyását
Nagyvárosi környezet: hősziget-hatás
Dél-nyugati tájolás: pl. Dél-Dunántúl klimatikusan előnyösebb az ország más részeihez képest
Síkság, völgyek: fagyzugok
Homokos talaj: rossz hőtároló képesség, erős hőingás
Északkeleti térségek: hűvösebb, szélsőségesebb időjárás
Fontos továbbá, hogy a napos fekvés korai nedvkeringés-indulást eredményez, ami fokozza a tavaszi fagyérzékenységet. Például egy déli, napos házfal mellé ültetett növény korábban ébred, de a ház által nyújtott éjszakai hővédelem nem feltétlenül elegendő a fagykárok elkerüléséhez. Ezzel szemben egy árnyékosabb helyen lévő fa későbbi ébredése segíthet elkerülni a fagykárosodást.