A kályhától.
Szüleim végzettség szerint is kertészek voltak és ebben a munkakörben is dolgoztak a Kertészeti Egyetem díszfaikolájában valamint gyümölcsfaiskolájában. Majd később a Soroksári Botanikus Kertben és a Budai Arborétumban is dolgoztak.
Ezért kiskormban sok időt töltöttem a faiskolákban, kertészetekben, kertekben a nyáriszünet idején.
Maszekban meg gyümölcsoltvány-előállítással és paprika hibrid mag termesztéssel is foglalkoztak, szóval gyakran hétvégén is ott voltam.
Ha meg nem ott, akkor a nagymamám több ezer nézgyzetméteres kertjében, ahol mindig volt kerti munka, amiben lehetett/kellett segítenem.
A kétezres évek elejétől rendszeresen olvastam a növényes index fórumokat (Nálunk is termő új gyümölcsök, Fagytűrő déligyümölcsök).
Így sok tízezer hozzsázóláson keresztül tanulgattam klimatológiát, ismerkedtem a ritkább növényekkel (hurma, jujuba, füge, kivi, stb).
Gödöllőn 2010-ben végeztem agrármérnökként 2010-ben.
Azóta főállású őstermelőként dolgozom.
Több száz féle növénnyel foglalkoztam, melyekből főleg szaporítóanyagot termesztetem és árusítottam.
Voltak vadvirágok, hagyományos (tájfajta) és különleges zöldségfélék, gyógynövények, mediterrán és hagyományos dísznövények, ritka gyümölcstermő növények....
A hurma már kezdetektől fogva érdekelt, csak volt jó pár év, mikor vakvágányra mentem a mediterrán és ázsiai fajtákkal, lótusz alannyal, mert a Dabasi telek és a Budapest 18. kerületi kert is alföldi, fagyzugos fekvésű.
Így nálam rendszeres a -20 fokos téli hideg, ami rendre károsította a hurma fajtáim.
Pár éve már inkább az ukrán fajhibrideket gyűjtöm, illeve a virginiai szilvát szaporítom alanynak.
Ja, az általam művelt kertek alföldi, fagyzugos mikroklímájúak.
Bp 18 ker szélén, és Dabason vannak.
Egyik helyen sincs nagyvárosi hősziget, mert közel van a lakott terület széle.
Utóbbi időben meg a világ legkülönfélébb hurmás
csoportjaiban is tájékozódok. (ukrán, török, szlovák, amerikai, stb)
Pál István