HURMA VAGYIS DATOLYASZILVA

faj, fajtaleírások, szaporítás, termesztés...

Ezen az oldalon a hazánkban elterjedtebb Diospyros fajokat mutatom be.
Vigyázat kicsit hosszú lett.
Na mindegy, majd hamarosan jobban széttördelem az anyagot.

 

 

Datolyaszilva (Diospyros kaki).
( hurma, kaki, káki, khaki,kákó, kakiszilva, saron, sharon, sharonfruit, sarongyümölcs, sáron, litchiparadicsom, licsiparadicsom, hurma, persimon, pesimmon, hurmikaki, khurma, хурма...)
 Termése édes, ízletes, fajtától függően 80-500g tömegű.

 

Egyes fajták gyümölcsét csak teljesen érett, megpuhult állapotban  lehet megenni, ugyanis az éretlen termés kellemetlen, fanyar, húzós csersavat tartalmaz (mint az éretlen som vagy kökény termése), mely az utóérés vagy aszalás hatására eltűnik. Más fajták keményen is édesek, csersavtól mentesek.

Csersavasság szerint csoportosítva:
-keményen mindig csersavas.
-keményen mindig csersavmentes, utóérlelés nélkül is ehető
-alapból csersavas, de ha kap megporzást egy másik fától -amin van porzós virág-, akkor a termésben magok lesznek és csersavmentes lesz

PCNA ( pollination constans non astringens ) : beporzástól függetlenül a gyümölcs mindig édes     

PVNA (pollination variant non astringens ) : idegen beporzással édes , a gyümölcsben magok lesznek, a húsa sötétebb lesz és nem tartalmaz csersavat .

PCA( pollination constans astringens ) : beporzástól függetlenül csersavas .     

PVA (pollination variant astringens ) : idegen beporzással is csersavas .

 

 

Megporzás nélkül is terem.

Vannak fajták, amiken nem csak termős, hanem porzós virág is fejlődik, ezek termésében magokat is találhatunk. Az ilyen porzós virággal rendelkező fa pollenje beporozhatja a közelében lévő magnélküli fajtát is, mely ennek hatására szintén magokat tartalmazó gyömölcsöket terem.

 

A megporzás befolyásolhatja a termések minőségét (méret, forma, szín, csersavtartalom), általában pozitív hatása van a méretre és az ízletességre.
Az érés október-november körül várható. Nagyobb fagyok előtt érdemes a termést leszedni, még akkor is, ha még nem teljesen sárga, mert a fagy az éretlen termésekben kárt okoz. A még zöldes, de már sárguló félérett termések fagymentes helyen tárolva szépen utóérnek, ízletesek lesznek. Hűvösebb, fagymentes helyen több hónapig eltárolható, melegebb helyen gyorsabban beérik. Az utóérést gyorsíthatjuk azzal, hogy almákkal vegyesen rakjuk egy lezárt nejlonzacskóba, így az érett alma által kibocsátott etilén gáz a datolyaszilva érését is beindítja, gyorsítja.

 


Szaporítása
-Magról.

Olykor a bolti gyümölcsökben is találhatunk magokat, ezek általában jól csíráznak.
A magról szaporított növények kb 10 év után fordulnak termőre. A termés minősége, ha szerencsénk van akkor az anyanövényéhez hasonlatos, de erre nincs garancia.
A magoncok fokozottan fagyérzékenyek, az első néhány évben érdemes dézsában nevelni, fagymentes helyen tárolni.
Az így kapott növény fagytűrése rosszabb, mint a hazánkban elterjedt oltványoké. Leggyakrabban mediterrán eredetű termesztésből származó gyümölcsöket lehet vásárolni.
Ott a fajtaválasztásnál nem szempont a jó téltűrés. (royo brillante és Triumph fajták)

-Oltással.
Alanya lehet a datolyaszilva, a virginiai szilva, lótuszszilva.

A tavaszi angolnyelves párosítás a legsikeresebb oltásmód ennél a fajtánál, de lehet ékoltással, chip szemzéssel...

A fa jellemzői:
A datolyasszilva mérsékelten télálló.
Csak jó mikroklímájú területen biztos az áttelelése.
Fajtától függően kb -16 és -21 fok körüli téltűréssel rendelkeznek.
A fiatal növények kevesebbet bírnak.

Telepítése:

Egyes leírások szerint "érdemes süllyesztve ültetni a fát, hogy az oltás helye kb 20 cm-rel a talajszint alá kerüljön. Ez amolyan biztosítás, ha a növény tövig elfagyna, akkor talán a nemes rész is kihajt, amiről újra tudjuk nevelni."

Szerintem a többi gyümölcsfára vonatkozó szabály erre is érvényes , hogy az oltás kerüljön a föld szintje fölé

Inkább takarással vagy megfelelő alany és fajtaválasztással védekezzünk a totális elfagyás ellen. (hidegebb fekvésben valóban télálló ukrán fajhibridek)

Mély ültetésnélaz oltás helyét is könnyebben megtámadhatják a gombák.

Alföldön, sík vidéken: közvetlenül házfal mellé ültetve, egymáshoz közel lévő épületek közé, vagy ha elég nagy a település, akkor a hőszennyezés is enyhébb mikroklímát eredményezhet. (Pl Gyál közepén, a legközelebbi szélétől 800-900 méterre megmarad, a szélső utcákban kifagy)

A kisebb növényeket érdemes sátorszerűen takarni, lobbal, papírral, földdel, de ez csak néhány fokot mérsékelhet a leghidegebb időszakban. De előfordulhat, hogy ezek sem eredményeznek megfelelő védettséget, és teljes vagy részleges fagykárt szenved.

Domb-, hegyvidéki tájon sikeres lehet az áttelelés a lejtős területeken, ahol a hideg levegő "lefolyik" a völgyekbe, viszont a völgyekben /fagyzugban/ nem sok esély van az áttelelésre.
Ha a környéken található gránátalma, füge, ami nem fagy el, akkor bátran próbálkozhatunk a datolyaszilva telepítésével.

 

Metszés:

Sok helyen olvastam, hogy nem kell metszni.

Hát de.

Mivel fája gyenge, törékeny és a termés a friss hajtás végén terem, amik egyenként negyed-fél kilósak is lehetnek, könnyű belátni, hogy még szél sem kell hozzá, hogy törjenek az ágak egy jól kötött fán.

Vagy az őszibaracknál használatos termőkaros koronakialakítást vagy az orsó-szuperorsó kialakítást javaslom, de láttam már olasz ültetvényt, amiben kordonban van termesztve.

 

Aki nem akar meszeni annak több lehetősége marad: termésritkítás vagy a fa alátámasztása lécekkel, deszkákkal vagy kötözgeti, mint a bodai ültetvényben. (a metszés praktikusabb)

Vagy lehet rizikózni, de akkor könnyen törhetnek az ágak és esélyes, hogy tőből kitörnek a nagy ágak...

Az első pár évben nem jelent nagy problémát a termések súlya, mivel azok általában még érés előtt lepotyognak.

De a következő években ez a terméshullás lecsökken.

A terméshullást a kevés, de rendszeres öntözéssel lehet csökkenteni. Száraz időszakban  1-2 naponta 10liter víz/tő.

Fiatal növényeket ajánlott karózni.

 

 

 


Virginiai szilva (Diospyros virginiana, amerikai datolyaszilva, virgi)
-alany és vannak belőle nemesítet fajták is
 

Hazánkban télálló, szép sárga őszi lombbal díszítő fafaj.

Termése 3-5cm, éretlenül csersavas, de utóérleléssel a csersavasság csökken (de a vad típusnál nem tűnik el teljesen), édes, krémes állagú lesz.
Magokat akkor tartalmaz, ha van a közelében porzós egyed is.
Ha nem történik megporzás, akkor mag nélküli terméseket fejleszt, amik sokkal kisebbek lesznek.
Magról könnyen szaporítható, ha a magok kaptak hideghatást, akkor közel 100%-os csírázásra számíthatunk.
A magoncok fele termős, fele porzós növény lesz, csak a termős fejleszt terméseket. A magról vetett növény kb 6-8 évesen hozza az első terméseit, addig a porzós és termős növényeket nem lehet megkülönböztetni.
Szaporítása oltással.
Az amerikában kinemesített fajtákat így szokták szaporítani.
A datolyaszilvánál (és lótuszszilvánál) sokkal jobb téltűrő, hazánkban télálló a hidegebb területeken is. A fiatal növény még érzékenyebb, érdemes télira takarni.
Alföldi területekre is ültethető, ahol a datolyaszilva áttelelése bizonytalan.
Növekedése lassabb, mint a lótusszilváé
Ősszel hamarabb leáll a növekedési fázis, jól be tudnak érni a vesszők a teleléshez.
Tavasszal később indul a nedvkeringés, így a kései fagyok kevésbé kérosítják a rá oltott nemest.
Alanynak használva csak a 2.-3. évben lehet bele oltani.

A lassabb növekedés hatással lehet, lassíthatja a rá oltott nemes, pl datolyaszilva növekedését.
Ez akkor lehet előnyös, ha kisebb méretű fát szeretnék nevelni pl. területhiány miatt vagy dézsás nevelés alkalmazásakor.

A rá oltott nemes datolyaszilva sokkal jobb téltűrésű lesz, mint D. lotusra oltva.

 

 

 


Lótuszszilva (alany) (Diospyros lotus, lótussszilva, lótusz)
A virginiai szilvára leírtak többnyire rá is vonatkoznak.
A termős fa magában -porzós nélkül- is terem, és magokat is fejleszthet. (kiseb-nagyob mennyiségben).
Valószínűleg az idősebb termős fán is fejlődnek porzós virágok.
A vegetációs időszak késő őszig tart, főleg fiatal korában elfagyhatnak a zsenge vesszők.
Tavasszal korábban beindul, kései fagyok könnyen okozhatnak teljes vagy részleges kéregelfagyást.

Gyümölcsének íze a virginiai szilváéhoz hasonló.
(Nem, mert inkább a banánéra hasonlít.)
Kisebb, csak  0,5-1,5cm méretű, ami az élvezeti értékét erősen lerontja.

Emiatt inkább csak díszfának alkalmas, vagy a datolyszilva és virginiai szilva fajták alanyaként felhasználva. (Nem mert fagyérzékennyé teszi az oltványt!)
Gyorsabb növekedésű, mint a virginiai szilva, ezáltal gyorsíthatja a rá oltott nemes növekedését, de erősen rontja a téltűrését. 
A gyors növekedésének köszönhetően a vetést követő évben már lehet bele oltani/szemezni.

 

 

Fajhibridek (Diospyros kaki x D. virginiana)

A datolyaszilva és a virginiai szilva keresztezéséből és szelekciójából származó ukrán eredetű fajták.

Jó téltűrésükkel (-24-28°C) tűnnek ki a (ázsiai, mediterrán) datolyaszilvák közül, ezért ezekkel az alföldi, hidegebb fekvésű területeken is érdemes próbálkozni.

Viszont a datolyaszilváknál kisebb a termésük: jellemzően 60-200 gramm.

Pl:Gora Roman Kosh, Gora Goverla, Russian Beauty (=Rosseyanka), Nikita's Gift (=Nikitskaja), Sosnovskaya, stb

ezekről írok részletesebben a fajtaleírásoknál

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 13
Heti: 74
Havi: 686
Össz.: 77 595

Látogatottság növelés
Oldal: KAKI-VIRGINIAI-LOTUS
HURMA VAGYIS DATOLYASZILVA - © 2008 - 2024 - seedbank.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »